Szerencsés embernek érezhetem magamat, ugyanis ha egy programom futása kellőképp időigényes, úgy lehetőségem van meginni egy sört. Amennyiben viszont több ilyen időigényes processzus futására vár az ember, akkor arra szkriptet írunk, mi pedig sok-sok sört, rumot, miegymást meg tudunk inni az eredményekre várva. És ekkor történhetnek csak az igazán cudar dolgok!
Mivel legközelebb csak jövő szerdán tudok inni, így munkált bennem a jogos igény egy kis butulásra. Megkeresésemre azonban minden potenciálisan szóba jöhető pszeudoalkoholistának alkalmatlan volt az időpont nőzésre, tanulásra (nohiszem), pillanatnyilag nem elérhetőségre hivatkozva, így vidéki men és Édesapa implikált invitálásának kellett eleget tegyek. Innentől kezdve vált világossá, hogy nagyban játszunk. Én ugyan 8 órakor akartam véget vetni az italozásnak, napszakot azonban nem határoztam meg, így hát nem szabott gátat semmi a féktelen szórakozásnak, lényegében sikerült hűnek maradnom az elveimhez. Bár az este fő célja mindenképp Édesapa sikeres államvizsgája fölött érzett örömünk betetőzését hivatott szolgálni, ennek ellenére mégsem szakították félbe az éppen zajló futball Európa Bajnokságot, vagyis azt is néztük. Én személy szerint háttal, úgyhogy az eredményekkel nem is vagyok teljesen tisztában, ami csak részben írható a háttal közvetítés nézés számlájára; az ismét -ezúttal vidéki mennel is- bepróbált, leginkább valami minőségen aluli Tequilára emlékeztető White rum legalább ennyire ludas volt a dologban.
Én csak fél óra késéssel tudtam csatlakozni a rajhoz (ti. szkriptírás), ami alatt vidéki men elmondása szerint sikerrel be is termelt 4 sört és ha emlékeim nem csalnak 2 rövidet. Ennek szellemében álltunk tovább a hazánkban kevésbé prosperáló gumicsárdába (v.ö. Kúrdel King), ahol megétkeztünk. Jöhetett a lényeg.
6 Seffül és a kultikussá váló white rumunk társaságában örömtöl üdvözült arccal, hogy ezt mi mind meg fogjuk inni, bele is vágtunk a délutánba, koraestébe. Vesztünkre egy igencsak kellemetlenkedő román-cigány kéregető banda tőszomszédságában telepedtünk le vidéki men akutt fájdalmai hatására, mert nem bírt volna tovább menni.
Ekkor támadott le minket az előbb emített kellemetlenkedő fráter, aki azzal büszkélkedett, hogy 14 év van mögötte. Mint utóbb kiderült, ez nem azt akarta jelenteni, hogy 14 éves, sokkal inkább, hogy ő 14 évet ült börtönben. Gyanítom 5113 ABC-s csoki eltulajdonításáért 1 napos turnusokban, de 14 év, akkor is 14 év. Értelme nem sok volt annak amit mondott, de 14 év volt mögötte, tehát mindenképp neki kellett igaza legyen. Érthetetlen okból vidéki men fölvette a kesztűt: a suttyóval való hadakozás innentől kezdve visszafordíthatatlanná vált. Szerencsére elhessegette az elhessegetnivalót az úr egy másik cigány barátja, akivel előadták a jó zsaru - rossz zsaru színjátékot. Megjegyzem, szerintem ez a taktiájuk, hogy jön először a lejmolós geci, aztán a megmentő, és annak már adnak az emberek. Valóban, mi is így tettünk, de ez a másik meg is érdemelte, azt kell modjam. Utána még vissza is akarta adni, ahogy a kellemetlenkedő alak odébbállt, tehát le a kalappal a kettes számú csöves előtt. Még több ilyen csöves kellene ennek a világnak!
Amint odébbkúszott a csúnya csöves, 2 hölgy ismételt boldogításába fogott, akiknek fölajánlotta -szerinte szolidan- szexuális szolgáltatásait (avagy másképp megkérdezte, hogy leszopnák-e, de tényleg olyan finoman, ahogy ezt csak lehet), ellenben ők nem álltak kötélnek, csak a rendőrséget értesítették az esetről. Barátunk meg is állapította, kizárólag leszbikus adhat neki kosarat, így ezek a hölgyek is ezen elbírálás alá estek a továbbiakban. A rendőrök közelgő kiérkezésének hatására sem riadt meg emberünk, úgy volt vele legfeljebb a mosolygóban tölti az éjszakáját, azonban úgy 10 perc múlva már elérkezettnek látta távozását. (Mi különben már fél órával korábban is.)
Átmentünk az Aradira meccset nézni, Sanyit éltetni, és white rumunkat megosztani másokkal.
Tömzsi, aki ezentúl kérése szerint csak T.-ként szerepelhet, tehát T. ekkor már nem volt jelen, ugyanis ő meg ma államvizsgázik, ami hatására csúnyán szétcsapják majd magukat vidéki mennel, akinek a beszámolójára epekedve várunk, ezt bátran állíthatom. Itt azon túl, hogy Édesapa teljesen kidőlt, és hogy a kutyákról beszélgettünk más említésre érdemes emléket nem tudnék fölhozni. Talán még az Eb-s meccsnézésekre kihelyezett Toi-toi-k érdemelnek említést, amik a látottak alapján szerintem legközelebb a finálé után lesznek kitakarítva. Fesztiválhangulat megvolt, visszatértünk a padunkhoz. Ülő helyzetben többé-evésbé megvolt még a józanság-fíling, de aztán mikor mindenki elpályázott, eljött a felállás ideje, a hazamenetelé azonban még korántsem.
Láttam ugyanis a könyvtárban jártamkor aznap egy bizonyos Jäger akciót egy kis krimóban, amit mindenképp ki kellett próbáljuk. Utolsó (már elmesélésből származó) emékem, hogy a spinatios mechanizmusával sérült vidéki mennek fölajánlottam egy futóversenyt. Én ezt viccesnek tituláltam, szerintem ő is, ezért a vicc és az esélyegyenlőség jegyében belelökött az első kibaszottul töskés bokor kellős közepébe, és irtózatos vágtába kezdett. Már amennyire ő erre képes volt akkori helyzetében, ami egyrész ittasságából, másrészt sérüléséből eredt. Vidéki men győzött, én pedig második lettem, valamint módfelett sebes.
Biztos az esés hatására, de innentől kezdve megszakadtak az emlékeim, így nem marad más hátra, mint hogy maradjak tisztelettel, és ajánljam is magamat:

El Charmo