Szilveszter estéjét végül Újszegeden valami biológus épületben töltöttük persze kibaszott sok biológus társaságában. Miután végighallgattam kb 4 lány folyamatos picsogását, hogy a terem díszítéséért volt "pofája" a szervezőnek elkérni némi forintot (nők wazz, irigylem a problémáikat), sikerült is megközelíteni az ojjektumot. Igazi élmény ipari mennyiségű szeszt magunkba tolni egy feldíszetett teremben aminek a környékén mindenfelé kitömött madarak és egyéb vadállatok voltak fellelhetők.

Az este folyamán többször is sikerült kapcsolatot teremteni az akkor Madridban tartózkodó Charmoval, aki miközben román kurvákkal bulizott a Budapest Allen még arra is szakított néha időt, hogy kedvenc "nagyonkészvagy" lakótársával is kommunikáljon aki sajnos velünk szilveszterezett (legalább nálunk is volt kurva). Orsi már-már szokásához híven éjfél után be is aludt és még felébreszteni sem lehetett, szal ő viszonylag hamar kipontozta magát. Mivel jómagam már kurvaerősre ittam magam (túllendültem a bűvős három sörön) Tömzsi mesterrel, gondoltam ezen a jó kis táncos mulatságon megkérdem az egyik akkor még igen szimpatikus kislányt volna-é kedve táncolni velem. A válasz fájdalmasan őszintére sikerült, miszerint: "Táncolni volna kedvem, csak épp nem veled!" Bár jóltudom, hogy minden sikertelen próbálkozás után nő a siker valószínűsége, ezek után valahogy element a kedvem az egésztől, így maradtam a sörnél benne kevésszer kellett csalódnom. Időközben a sör elfogyott, így kénytelen voltam mások asztalon felejtett/hagyott söreit fogyasztanom. Végül csak sikerült valami szerencsétlen csajjal szóbaelegyednük Tömzsivel. A kislányról szerintem mindent elmond az a tény, hogy Tömzsi elmondása szerint ő még nem találkozott ilyen búvalbaszott emberrel (pedig azért Tömzsi se semmi néha).
Fürcsi közben hiábavaló szerelmével üldözött egy miskolci fiatalembert aminek végül sírás lett a vége. Ebből kifolyólag, hogy igazán felejthetetlenné váljon a buli még a női lélek vigasztalására is fordítanom kellett némi energiát. Miközben sikerült Orsit valahogy felébreszteni, az én homlokomra valahogy egy csinos kis pinát sikerült rajzolni, és végül megpróbáltunk hazajutni. Fürcsi rendelt is egy taxit a Közép fasorra, mi meg vártunk a sörfagyasztó hidegben. Félóra után miután kezdtük kevésbé érezni a végtagjainkat megpróbáltunk egy másik taxitársaságtól rendelni egy taxit a Közép fasorra. Újabb várakozás után újabb telefonálás, amikor a diszpécser kislány jól lekúrt minket, hogy nem voltunk a megbeszélt helyen. Természetesen a fő fasornál álltunk és vártuk a taxikat. Éljenek a biológusok. Miután sikerült hazaérnünk a nem túl sikeres este után, Orsi gyorsan le is feküdt mi meg Fürcsivel még beszélgettünk a konyhában. Fürcsi romantikusan nyomogatta a pattanásokat a hátamon közben picsogott, mikor hirtelen valaki ránktörte az ajtót. Majd azzal a lendülettel ránk is baszta. Először nagyon fel se fogtuk az egészet, majd egyszerre támadtunk az ajtóra, egy "Na ez ki a fasz volt?!" felkiálltással. Nos, mint kiderült ő volt törött kezű Játszint, akit Orsi lakótársának barátnője szedett össze aznap esta a SZOTE-ban. Miután sikerült felfednünk az idegen kilétét még a konyhában ittunk valamit, amikor is újdonsült barátunk ismét meglátogatott minket. Játszint nem volt a szavak emberre állt a konyhajtóban törött kézzel és nézett ránk nagy szemekkel, egészen addig  míg Fürcsivel meg nem kérdeztük tőle, hogy "Gumi kéne, mi?". Nos így jutott az újdonsult pár gumihoz, csak arra nem gondoltunk, hogy ezek a szerencsétlenek használni is szeretnék majd. Amivel alapvetően semmi baj nem is volna, csak egy teljesen tömött lakásban ezt viszonylag nehéz véghezvinni. Így történt, hogy lefekvés elött miközben Fürcsi gyanútlanul benyitott a fürdőszobába, hogy fogat mosson két meztelen segg fogadta. Később én mentem volna ki vízért a konyhába, de ott is Játszinték fogadtak kivont karddal (de legalább nem aludtam szomjasan). Mikor hugyozni szerettem volna menni akkor az ütő állt meg bennem mert ezzek mindenütt ott voltak. Másnap reggel persze hamar eltüntek a fiatalok, mi meg este levezetésként Újszegedre mentünk afterpartyzni. Ekkor ittam egy hete folyamatosan, de még aznap este sikerült pár sört magamba tolnom. Az este végül a Tóthba ért véget, ahol anak ellenére hogy január elseje volt kurvasokan voltak, a rókaképü kocsmáros meg a szokásosnál is részegebb volt, ami legfőképp a visszajáró elmaradásával és az árak dinamikus változásában volt tetten érhető. Másodikán sajnos véget ért ez a felejthetetlen hét, és mindenki hazafelé indult. Én speciel csak kétszer hagytam úgy el Orsi lakását, hogy féluton jutott eszembe, hogy nála hagytam a táskám...
Felejthetetlen egy hét volt az biztos...