A hajnali napfénnyel együtt hatol belém a felismerés, hogy reggel van. Egy cseppet sem meglepő módon másnapos vagyok és igencsak szomjas, ezért megerőltetem magam és kinyitom a szemem. Otthon fekszem az ágyamban, de abból hogy nincs rajtam pizsama, rögtön érzem ez a másnap más lesz mint a többi. Az újdonságérzetemet csak tetézi az észrevétel, miszerint ágynemű sincs az ágyon csak a paplan. Jobban körülnézve észreveszem az ágyneműmet és a pizsamámat a szoba közepén egy halomba dobva, majd figyelmes leszek az ágyam közepén éktelenkedő vörös foltra is.

Úristen! Vérzem! – Kiált fel a hipochonder énem, de a megoldás sokkal kézenfekvőbb. Kicsit még rémlik is , hogy éjszaka mikor ki akartam fújni az orrom, gondoltam egyet és lehánytam magam. Nem gondoltam volna hogy idáig jutok, de azért a lelkem legmélyén sejtettem, hogy ez is be fog következni egyszer. Dicséretemre legyen mondva, hogy még ilyen részegen is le tudtam hámozni a balesetes ágyneműt. Ettől a gondolattól kicsit jobb kedvem lesz, ami sajnos nem tart soká. Innék egy kis vizet de látom, hogy a poharam elfelejtettem feltölteni és ezért éjjel az asztalon lévő vázából ittam, aminek a tartalmát korábban képező fonnyadt virág szintén az ágyneműm mellé van dobva. Lehet, hogy csak egy dadaista alkotást szerettem volna készíteni?

 Hú a kurva életbe! Hol a biciklim??? Mert hogy tegnap én azzal mentem kocsmázni. Valami rémlik mintha a Mátéék elvittek volna kocsival az egribe és vissza is hoztak a kerékpáromig az állomáshoz. Na de hogy én onnan azzal, vagy gyalog jöttem e haza, arról fogalmam sincs.

Ágyneműmosás után az első utam a garázsba vezet, ahol szépen a helyén figyel a bringám. Semmi látható sérülés se rajta, sem az autón, ami mellett kb. 30 centis helyen kellett beraknom az este.

A restiben felelőtlen voltam, amikor egy üveg zweigelt mellett döntöttem a soproni helyett. Hogy ne legyen magányos még egy üveggel utána küldtem, és mivel Itesz szülinapja volt még némi agancsos kólával is öblögettünk. Kikelet elmondása szerint ő figyelmeztetett, hogy ne kérjek az egriben 4-1-es vbk-t folyóborból, de én hajthatatlan voltam e téren.

Apa másnap kérdezte mégis mi késztetett arra, hogy ágyneműt mossak vasárnap reggel fél 7-kor. Lehet nem voltam túl hihető mikor azt válaszoltam, hogy koszos volt. Talán azért ő sem örült volna, ha azt a választ kapja, hogy azért mert rossz a folyóbor az egriben.