Megígértem Sepinek, ha képes lesz elcsábítani szombaton is inni, ez lesz a bejegyzésem címe. Hát kellett ez neked Sepi!? Ő pedig nem aprózta el olyannyira elcsábított, hogy egész napos ivászatot szervezett nekem.
Péntekre nem túlzottan emlékszem, talán Gyuri nálam okosabb lesz ezen a téren is. Pont, mint ahogy azt hitte, hogy okosabb lesz a Sepi és Balázs által talált matekkönyv egyik feladatának megoldásában is, csak aztán az ő bicskája is beletört a kitűzött feladatba. Ami mégis megvan abból az estéből, az az, hogy ittunk, ittunk és ráittunk. Meg az hogy mindez a Szent István téren történt, a Szögedi Sörfőzde mintaboltjának tőszomszédságában, mi pedig az ő termékeikből fogyasztottunk, méghozzá 9 literrel mindösszesen (+a bor). A téren álló, miden egyes vásárló esetében egyedi árképzéssel dolgozó büfében pedig nem lehetett kapni csülkös hot-dogot, amin mi alig bírtunk napirendre térni.
Még ennek az estének a fáradalmait sem voltam képes kiheverni, mikor másnap a fiatalos hangú Sepi telefonon értesített, hogy fiatalos hangommal egyetemben jelenésem van a 2f iskola sportnapján. Ahol nem mellesleg van ingyen sör. Azt hittem egy alapfokú számítógépkezelői tanfolyamot akarnak majd ott rámsózni, esetleg egy kezdő angolt, azonban ezek egyike sem történt meg. Helyette valóban csak az ivásról, a sportról és nem utolsó sorban az ivásról szólt a napunk. Nekem Sepi unokaöccsének szerepében kellett tetszelegjek, hogy részese lehessek az ellátmányoknak. A végén a búcsúzkodáskor meg is kaptam a magamét, hogy "Szia, kedves unokaöcsi!", ami a hangsúly alapján szabad fordításban körülbelül annyit tesz, hogy "Szia, te inyenélő állat, azt hiszed nem tudjuk, hogy csak zabálni jöttél ide?"
Két meghatározó élmény ért nagyjából a nap folyamán. Az egyik, hogy megismerhettem a Jobbik igencsak alkoholista szegedi elnökét, Pétert. A hangja és az intelligenciája mindenesetre megvan ezen poszt betöltéséhez. A focibajnokságban a bíró, életre szóló eltiltásban is részesítette ennek megfelelően, amit ő azzal tudott honorálni, hogy megígérte neki, Szegedet nem fogja tudni elhagyni, helyette intenzív kezelésben kell majd részesülnie. Péter már délben igen részeg volt, ez a nap folyamán egyre csak súlyosbodott, kiváltképp, hogy sikerült elérnie, kerüljön az asztalunkra egy üveg Jäger is.
Másik meghatározó élmény az volt még, hogy futballozhattam, hosszas kihagyás után először. Meg kell hagyni, a töménytelen elfogyasztott sör és a szünet dacára is tőlem szokatlan módon remekeltem a pályán. Sepi folyton azzal basztatott, hogy ő 4 sörrel előttem jár (megjegyezném, hogy ő 4,5 órával hamarabb is érkezett nálam), és hogy ezt ne tehesse 3 óra leforgása alatt behoztam őt, és a hecc kedvéért még rá is vertem egy sört(később még többet). A pályán néhány igen barom ellenféllel hozott össze a sors, a színvonal és a sportszerűtlenség olyan mértékű volt egy ízben, mintha a megye III-ból való feljutás lett volna a tét. Ezen a meccsen volt szerencsém fogni, a mindkettőnknek ismerős, kopasz barom névre hallgató ficsúrt, akinek az egoja kissé túlfejlett az idők folyamán, és a meccsünk után nagyvonalúan fölajánlott nekem egy korsó sörhabot.
-Fölhívtam az edzőmet, és azt mondta, így hogy nyertünk bevihetek egy kis szénhidrátot!-így a kopasz barom, aki mivel arra figyelt, hogy beszél, valamint szerintem egyébként sem tud sört csapolni, így kizárólag habot termelt, meg is kérdezte hát tőlem:
-Te, figyelj, szereted a habot?
-Nem, de te nyugodtan megihatod! Illetve ha megdöntenéd a korsót csapolás közben el tudnád kerülni az ilyen kellemetlenségeket.
Ezen enyhén fölháborodott, hogy sörcsapolási tanácsokkal látom el őt, aki feltehetőleg a világon mindenhez roppantmód ért, és második próbálkozásra már egy -az ő mércéjével- korrektnek nevezhető sörrel lepte meg magát és engem is, mert így én következhettem. Kicsit szar volt a csap, az én sörcsapolásomnak azonban a csodájára jártak, több ízben meg is dícsérték azt. Eljött a sportnap vége, ahol a 2. helyezést csíptük el a futball viadalban, mi pedig a Hintalóban képzeltük el sportsikerünk megünneplését, csak még előtte kimenekítettünk 2 korsó sört az f2 iskola karmai közül.
A Hintalóból megintcsak nincsenek különösebb emlékeim azon túl, hogy Sepi régi webes tartalomszolgáltatós kollégáival ittunk, akik fölszabadultak idő közben, és más munkalehetőség után néztek. Gergővel próbáltam még meg kommunikálni ekkortájt, arra viszont már nem emlékszem, találkoztunk-e. Gyanum szerint nem, ami biztos, hogy ő a Sörkert felé tartott. Nekem sikerült megpilledjek (narkolepszia) a Hintalóban, amit sejtésem szerint az időközben megérkező Balázs nem is mulasztott el kihasználni. Egy botmixer és egy rotációs kapa humorérzékével fölszerelkezve ugyanis azt találták ki, ordenálé módon összefirkálnak engem, csak azzal nem számoltak, háromszor firkálja ezt vissza El Charmo!
Több emlékem tényleg nincs, majd igyekszem informálódni még, addig is maradok tisztelettel, és ajánlom magamat:

El Charmo